Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar
TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZET
KÖZÉPKORI ÉS KORAÚJKORI TÖRTÉNETI TANSZÉK

 

OTKA NN 109690 - Pápai megbízottak a 11-13. századi Magyarországon – online adattár

Nyomtatóbarát változatPDF változat

OTKA NN 109690 - Pápai megbízottak a 11-13. századi Magyarországon – online adattár

DeLegatOnline (Academia.edu)


 

 A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára

Az OTKA nemzetközi együttműködési pályázat keretében végzendő kutatás célja a 11-13. században Magyarországon tevékenykedett pápai küldöttek (legátusok, megbízottak, követek) teljes életrajzi és hivatalviselési adattárának elkészítése. Ennek keretében a vizsgált korszakban Magyarország területére pápai felhatalmazással kiküldött személyek életrajzi és hivatalviselési adatait gyűjtjük és rendszerezzük az alábbi szempontrendszer szerint. A gyűjtés kiterjed az illető teljes életútjára és hivatalviselése egyes állomásaira, azaz tartalmazza azokat az adatokat is – a teljesség igényével – amelyek időben megelőzik, ill. követik szűkebben vett magyarországi tevékenységét. Ezáltal a személy teljes életútja, hivatalviselése megismerhetővé válik, a prozopográfiai adattár további kutatások alapját képezheti.

A 21. század kihívásainak megfelelve az adatokat adatbázis formájában kívánjuk rögzíteni. A rendszerben egyedileg azonosított személyek mindegyikéről személyi adatlap készül, amely a kutatás bármely fázisában – pl. újabb adatok előkerülése esetén – bővíthető, kiegészíthető, ezzel is erősítve az igényes, naprakész adatszolgáltatást. Az egyes adatokból épül fel az adatbázis, amelynek munkacíme: Fasti legatorum pontificorum in regnum Hungariae missorum (FLEP-H).

 

Mi a kutatás alapkérdése? (1700)

Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás alapkérdése az, milyen módon kívánta a pápai hatalom egyházi, politikai céljait képviselni és megvalósítani a korabeli Magyarországon. A 11. században a gregorián reform újrafogalmazta a pápai meghatalmazottak (általában legátusok) intézményét, akik ezáltal egyre inkább a pápa teljes jogú képviselőivé váltak. A gregorián reformtól a 13. század közepéig terjedő időszakban formálódott ki a pápai képviselet formáinak kánonjogi szabályozása, a pápai megbízottak a pápai hatalom, univerzalizmus eszközeivé váltak. E megbízottak azonban nem pusztán diplomáciai feladatokat teljesítettek, hanem a jog- és igazságszolgáltatás, a liturgia és kultúra terén is nagy hatást gyakoroltak Európa különböző országaiban.

A kutatás kiinduló hipotézise szerint Magyarországon is hasonló összetettség jellemezte a pápai megbízottak tevékenységét: diplomáciai, egyházpolitikai, -kormányzati és igazságszolgáltatási feladatokat láttak el a Szentszék felhatalmazásával.

A kutatás feladata, hogy tisztázza a pápai megbízottak kilétét, teljes körűen feldolgozza magyarországi tevékenységük minden mozzanatát. Erre azért van szükség, mert ma még meglehetősen hézagosak az ismereteink a pápai-magyar kapcsolatok elemi tényezőinek tekinthető pápai megbízottak személyéről, és tevékenységük valamennyi aspektusáról. Jelen kutatás keretében megvalósítandó cél, a tervezett adatbázis, a kutatási kérdés távlati – további kutatásokat segítő – bővítéséhez is kiváló alapot nyújt.

 

Mi a kutatás jelentősége? (2250)

Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját.

1) Egyrészt a megközelítés és a munkamódszer újdonságában, amely teljességre törekvő, hiszen feltárja az adott pápai megbízott teljes élettörténetét, hivatali pályafutását, kiterjed magyarországi tevékenysége valamennyi területére.

2) A korábbiaktól eltérően nem csak a legátusokat veszi figyelembe, hanem kisebb rangú pápai küldötteket, delegált bírókat is, ezáltal szinte teljes körű képet ad a pápai képviseletről.

3) Az adatbázis formájú rögzítés és a folyamatos frissítés könnyebb, pontosabb és szélesebb körű hozzáférést biztosít a felhasználók számára.

4) A felhasználás, tudományos és társadalmi hasznosítás is széleskörű. Az adatbázis ugyanis nem egyszerűen élet- és hivatalviselési adathalmaz, hanem képet ad az egyházi társadalomról is egy adott korszakban, így társadalomtörténeti szempontból is hasznosítható, de adatai felhasználhatóak a diplomáciatörténet (magyar-pápai kapcsolatok), az intézménytörténet (pápai udvar, képviselet, bíráskodás), a jogtörténet (kánonjog, egyházi bíráskodás), valamint a kultúr- és művelődéstörténet (egyetemi tanulmányok, kultúra közvetítés, szentté avatás) számára is. Az egyes pápai megbízottak prozopográfiai adattára abban is segítséget nyújt a további kutatásoknak, hogy milyen volt az egyes időszakokban a pápaság magyarországi, ill. általánosabban regionális képviselete – amennyiben a pápai megbízott több szomszédos területre is kirendelést kapott – tehát elhelyezi az országot egy centrum-periféria koordináta-rendszerben.

5) A pápai-magyar kapcsolatok kutatói számára megkönnyíti a kutatást, hiszen rendelkezésükre áll egy naprakész, folyamatosan frissülő adatbázis. E lehetőség különösen fontos a nem magyar kutatók számára, akik saját kutatásaikhoz fel tudják használni a jelen adatbázist. Magyar kutatási adatbázis széleskörű hazai és külföldi referálása segíti a magyar tudományos eredmények külföldi megismertetését, az intenzívebb bekapcsolódást a nemzetközi tudományos vérkeringésbe.

6) A pályázott kutatás további jelentőségét adja a megközelítési és munkamódszerek komplexitása, valamint a kutatási eredmények pluri- és interdiszciplináris felhasználhatósága.

 

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára (1700)

Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára

 

A 11-13. századi Európában a pápaság fokozatosan az egyik legjelentősebb politikai tényezőjévé vált. A VII. Gergely-félre reform, az egyházjog tételes megfogalmazásának megindulása mellett a pápaság politikai akaratát a nyilvánvalóan fennálló távolság miatt is megbízottak, képviselők útján fejezte ki. A korszakban azonban többféle szintű és formájú pápai képviselet létezett (korlátozott jogú követ, teljes jogú pápai legátus – a korabeli szóhasználatban a pápa alter ego-ja – ill. a jogszolgáltatásban fontos szerepet játszó kiküldött bírók). E mellett a megbízottak feladatai is meglehetősen változatosak voltak. Nem egyszerűen csak diplomaták voltak, hanem szerepet játszottak a római liturgia, kultúra, művelődés, az egyházjog egységesítésében is, természetesen a pápaság igényeinek megfelelően. Egy-egy pápai megbízott, legátus tehát nemcsak pl. egy keresztes hadjárat szervezése miatt érkezett Magyarországra, hanem egyházakat szentelt fel, részt vett szenttéavatásokon, meghatározta egyházi intézmények belső életét, szabályait, fellépett a magyarországi egyháziak jogainak védelme érdekében és természetesen bíráskodott is. Mindebből ma még kevés személy és kevés tevékenység ismert, a hazai kutatás eleddig inkább a diplomáciai aspektusra helyezte a hangsúlyt. A jelen kutatás ezt a hiányt kívánja pótolni úgy, hogy feltárja az összes pápai megbízott személyét, ill. tevékenységük minden mozzanatát. A 21. század kihívásainak megfelelően és a könnyebb használat érdekében – folyamatos frissítés, ellenőrzés – a kutatás alapvető célja pápai megbízottak személyi adattárának elkészítése adatbázis formájában. A kutatási eredmények hozzáférhetőségét az online közlés biztosítja.